Files
devarea/MORE_STORES.md
T
mr.zeroandClaude Opus 5 0f2fe6de62 Work out and build the RetroArch store
RETROARCH_STORE.md is the design, written from measurements rather than
documentation: the format samples, thumbnail layout and core names come from
a real RetroArch install on this machine, the core availability from the
libretro buildbot index, and the CRC32s from the catalog itself.

Three findings shaped it. The playlist folder is not necessarily inside the
RetroArch directory — on the machine measured, playlist_directory is under
~/Documents while cores and thumbnails are under ~/Library — so reading
retroarch.cfg is a requirement, not a nicety. Thumbnails must be PNG, and
one of our covers is a GIF, which no store had cared about before. And a
.lpl entry has nowhere to put a description, so desc and author do not
survive the trip.

Built the same day, in three repositories: engines/warpstore (the shared
core, extracted immediately rather than in the second phase the plan
proposed), tools/warp-engine-retroarch-store and tools/ttg-retroarch-store.
The closing section of the design records what the implementation changed
about it.

MORE_STORES.md item 4 is closed, its "a minta" section now points at the
extracted core, and REPO_REFACT.md carries the three new repos —
check-repos.sh is green at 49.

Co-Authored-By: Claude Opus 5 (1M context) <noreply@anthropic.com>
2026-08-17 18:08:59 +02:00

10 KiB

Milyen további store-okat érdemes csinálni

Készült 2026-08-16-án, a warp-engine-batocera-store szétválasztása után. A kérdés: a batocera-store mintájára milyen más gazdaplatformra tudnánk store-t adni.

A mérés, ami átrendezi a kérdést

A katalógus legfrissebb kiadásaiban (15 szoftver) ennyi asset van (2026-08-17-i mérés):

Asset Hány szoftvernél Ki használja ma
html 11 senki — a publikus oldal lejátssza, de nincs könyvtár
win_x64 9 senki
linux_x64 9 senki
linux_arm64 1 a batocera-store (arch-illesztéssel)
cartridge 7 a batocera-store
win_x86 4 senki
mac_x64 3 senki
docs / source 3 / 3 a publikus oldal
mac_universal 2 senki

Platformonként:

Platform Elérhető assetek
c64 cartridge (4)
tic80 cartridge, html, source, docs, win_x64, linux_x64, mac_x64 (3)
ebitengine html, win_x86, win_x64, linux_x64 (3)
godot html, win_x86, win_x64, linux_x64, mac_universal (1)
love html, win_x64, linux_x64, mac_universal (1)
phaser html (2)
bevy html (1)

A tanulság: a batocera-store csak a cartridge-et fogyasztja, tehát a katalógus 7/15 részét. A legelterjedtebb asset-fajtánk, a webes build, egyetlen store-ban sem szerepel. Nem az a szűk keresztmetszet, hogy kevés store van — hanem hogy a meglévő a katalógus felét ott hagyja.


0. Előfeltétel mindenhez: ARM Linux buildek — kész

(2026-08-16-án megoldva; az alábbi indoklás megmaradt, mert a 3. és 4. pont erre épül.)

Akkori állapot: a build-mátrixunkban nem volt Linux ARM asset. A ReleaseAsset::KINDS ezt tartalmazza:

cartridge source html docs
win_x86 win_x64 linux_x86 linux_x64
mac_x64 mac_arm64 mac_universal

Van mac_arm64, de linux_arm64 és linux_armhf nincs — a linux_x86 pedig szerepel a listán, csak épp semmi nem gyárt bele.

Ez azért döntő, mert a Batocera nem csak x86_64-en fut: Raspberry Pi-n, Odroidon és a kézikonzolokon ARM-on megy. Egy linux_x64 bináris ezeken feltelepül, de nem indul el — ami rosszabb, mint ha nem is ajánlanánk fel. Ugyanez blokkolja az 1. pont legérdekesebb célpontjait: a muOS, ArkOS és JELOS kézikonzolok szinte mind ARM-osak.

Amiért a mai store hordozható: a cartridge architektúra-független (adat egy emulátornak), ezért mind a 7 cím megy minden Batocera gépen.

Teendő, sorrendben:

  1. linux_arm64 (és ha kell, linux_armhf) felvétele a KINDS-be és a platformok ci_platforms mátrixába.
  2. Cross-build a pipeline-okban. A legkönnyebb az ebitengine (Go: GOARCH=arm64), utána a bevy (Rust cross toolchain) és a godot (van ARM export template); a LÖVE a legnehezebb, ott ARM futtatókörnyezet kell.
  3. A motor architektúra-felismerése (uname -mx86_64 / aarch64 / armv7l), és csak az illeszkedő asset telepítése.

0b. linux_* → Batocera portskész

(2026-08-17-én megvalósítva a motorban.) A ROM-rendszerek mellett van egy második telepítési mód: install: "port" esetén a zip kicsomagolódik, és egy .sh indító kerül a Ports rendszerbe. A payload a ports/.data/<subfolder>/ alá megy — a pont rejti el az ES elől —, az indító pedig egy normál almappába, amit az ES ugyanúgy pásztáz, mint bármely más rendszerét.

Számokban, a mai assetekkel:

Gép Lefedettség (mérve 2026-08-17)
x86_64 Batocera 13/15
ARM Batocera 9/15 — és nő, ahogy a repók újrafutnak az ARM pipeline-nal

A kimaradó kettő a phaserdemo és a trickster-tiles: mindkettő csak html-t ad, natív binárisuk nincs, tehát ezekhez böngésző kell — natív store soha nem fogja őket kiszolgálni.

Ugyanez a keret adja az interaktív ES-menüt is (ports bejegyzések gamelist-metaadattal).


Új store-ok, sorrendben

1. ES-családú store-ok

RetroPie, Recalbox, ES-DE, és a kézikonzolos disztrók (muOS, ArkOS, JELOS). Ugyanaz a gamelist.xml + ROM-mappa modell, amire a motor már generikus: gyakorlatilag paths.roms_root, rendszernév-leképezés és egy másik telepítő kell. A legtöbb elérés a legkevesebb munkáért. Az ES-DE Windowson és macOS-en is fut, tehát asztali elérést is ad mellékesen.

Fontos megkötés: a kézikonzolok jóformán mind ARM-osak, és a RetroPie is Pi-n fut. Cartridge-dzsel ezek azonnal kiszolgálhatók, natív játékkal viszont csak a 0. pont ARM buildjei után.

2. Asztali store — warp-engine-desktop-store

A per-OS zipeket telepíti egy helyi könyvtárba, és indítót csinál hozzá (.desktop, Start menü bejegyzés, .app). Ma 8 szoftvert szolgálna ki, és a CI-lefedettséggel nő. Ez a legnagyobb valóban új képesség: asztali gépre ma semmilyen utunk nincs.

3. Steam-könyvtár

A shortcuts.vdf-be írva a játékaink megjelennek a Steam könyvtárban borítóval — és ezzel a Steam Decken is. A letöltést a 2. pontról örökli, tehát ráépül, nem mellé megy. Bevált technika, a Heroic és a Lutris is ezt teszi.

4. RetroArch playlistek

.lpl JSON playlist platformonként. A cartridge-eket sokkal nagyobb közönségnek adja, mint a Batocera: Android, asztali gépek, konzolok. Kis formátum, kevés munka.

Kész (2026-08-17). Terv és mérések: RETROARCH_STORE.md. Három repó: engines/warpstore (a kiemelt közös mag), tools/warp-engine-retroarch-store (motor), tools/ttg-retroarch-store (a mi store-unk). A Batocera-motor ugyanabban a körben átült a közös magra. Hátra van: valódi gépen kipróbálni, hogy a VICE-mag magától indítja-e a .prg-t, és hogy az Android adb push útvonalai állnak-e. Ott mérve: mind a két mag (vice_x64, tic80) elérhető minden célon, Androidon is; a playlist-könyvtár nem feltétlenül a RetroArch alapkönyvtárában van, tehát a retroarch.cfg kötelező olvasmány; a borító csak PNG lehet, amin az impostor GIF-je ma elhasal; leírást a .lpl nem tud. A motor egyetlen valódi új képessége az út-átírás (stage_root / target_prefix), ami az Androidot és a 2. pont asztali store-ját egyszerre szolgálja.

5. BBS store

A bbs/bbs-server-be, a saját rubbs-unkra épülve. Bármelyik asset-fajtát tudja adni letöltésként, és ez az egyetlen a listán, amit rajtunk kívül senki nem tudna lemásolni — márkaérték, nem csak elérés.

6. Csomagkezelők

Homebrew tap és Scoop bucket: brew install ttg/tap/rabbitroller. Kevés munka, és nem kell hozzá launchert írni; a 2. pont csomagolására épül.

7. Webes könyvtár / PWA

A html assetek megvannak, de ez van a legnagyobb átfedésben a mostani publikus oldallal, ezért a legkisebb határhasznú — annak ellenére, hogy ez a legelterjedtebb assetünk.


Amit nem javaslok

  • itch.io — az az ő katalógusuk, nem a miénk; nem store-t adnánk, hanem feltöltenénk.
  • Flatpak / Snap — nehéz átvezetés és felülvizsgálat kevés extra elérésért.
  • Önálló Android APK — nagy munka; a RetroArch úton (4. pont) az android elérés majdnem ingyen megvan.

A minta

Mind ugyanaz a forma: olvasd a WarpEngine katalógust → írd a gazdaplatform saját könyvtárformátumát. A warp-engine-batocera-store szétválasztásával ezt már megalapoztuk. Ha a közös rész — katalógus-lekérés és gyorsítótár, kiadásválasztás (dev- kihagyás, asset-egyeztetés), state.json, borítókép, prune-védelem saját almappával — egy helyen marad, akkor egy új store valóban csak egy adapter plusz egy config.

Egy dolog viszont nem tartozik az adapterbe, hanem a közös részbe: az architektúra-illesztés. A gazdaplatform megmondja, milyen gépen fut (uname -m, Windows/macOS esetén a megfelelő megfelelője), és a motornak ehhez kell asset-fajtát választania. Ez a 0., 1. és 2. pontnak egyaránt kell, tehát egyszer, jó helyen érdemes megírni.

A közös rész 2026-08-17-én kiemelve: engines/warpstore, egyetlen fájl, amit mindkét motor a telepítéskor letölt. Benne a katalógus és gyorsítótára, a kiadásválasztás, a state.json, a borító-letöltés, az atomikus írás és a törlés-őr — plusz az architektúra-illesztés, ami a második adapter miatt resolve_for_host-tá bővült: nem csak az arch, hanem az os is kulcs lehet, mert egy libretro mag fájlneve OS-enként más. Egy új store innentől valóban egy adapter plusz egy config.

A javasolt sorrend

  1. linux_arm64 a build-mátrixbakész (2026-08-16). Az ebitengine és a bevy gyártja; a godot-hoz a játék repójában kell ARM export preset, a LÖVE-hoz nincs upstream ARM AppImage, a TIC-80 export parancsának meg nincs ARM célja. A bevydemo 1.0.0 már linux_arm64-et is ad.
  2. Architektúra-illesztés a motorbakész (2026-08-17). A kind és az ext lehet architektúra-leképezés * tartalékkal; a felismert arch látszik a list és a config kimenetében. aarch64-en végigpróbálva: az ARM csomagot tölti le, és a benne lévő bináris valóban AArch64.
  3. linux_* → Batocera portskész (2026-08-17). install: "port"; aarch64-en végigpróbálva: telepítés, idempotens újraszinkron, eltávolítás a 106 MB-os payloaddal, és a névtér-védés is (idegen .data útra mutató bejegyzést elutasít). Hátra van: bekapcsolni a ttg-batocera-store configjában, és valódi gépen kipróbálni, hogy a natív játékok tényleg elindulnak-e.
  4. RetroArch playlistekkész (2026-08-17), a közös mag kiemelésével együtt. Lásd RETROARCH_STORE.md. Hátra van: a VICE .prg-autostart és az Android-út valódi gépen.
  5. ES-családú store-ok (1.) — a motor itt már majdnem kész, és a warpstore óta az adapter tényleg csak a gazdaplatform írása.

Amit valódi gépen kell ellenőrizni

A 2. és 3. pont azon áll vagy bukik, hogy a per-OS zipjeink önmagukban futtathatók-e: van-e hiányzó függőség Linuxon, és mit szól hozzá a macOS aláírás-ellenőrzése egy nem jegyzett binárishoz. Erről a katalógus nem árulkodik, csak egy próba.